Olyan sokat készültem rá és olyan jól sikeredett.
Anyuci már előre kérdezte tőlem, hogy mi szeretnék lenni. Mondtam neki, hogy versenyautó.
El is indultunk, hogy keressünk nekem versenyautó jelmezt, de sehol sem találtunk.
Egyszer csak jön egy néni és mondja nekem, hogy van Superman jelmeze. Felcsillant a szemem és mondtam is neki, hogy na én Superman akarok lenni. Így lett az egész család Superman.
Vagyis pontosítok: én és anyuci superman-ek voltunk, apuci volt superman-nek a barátja és kicsi Gyopi Minnie egér kellett volna legyen, ha felvette volna a jelmezét.
Annyira nagyon ordított neki, amikor anyuci fel akarta adni rá, hogy már én is keseredtem el.
Így inkább nem "kínoztuk" tovább, csak mi öltöztünk be.
A farsangon sokan voltunk és mindenki be volt öltözve valaminek. Táncoltunk, játszódtunk együtt,
majd egyszer csak az óvónéni bejelentette, hogy kezdődik a jelmezbemutató.
Kérdezte, hogy ki a legbátrabb, ki mutatja be legelsőnek.
Képzeljétek, én voltam a legbátrabb! Jelentkeztem is... apuci felkapott a levegőbe és már repültem is végig a termen és kiáltottam a versemet, hogy mindenki hallja:
"Én vagyok Superman! Repülök, szállok!
Két kezemmel mentem meg az egész világot."
Miután mindenki bemutatta, ettünk és ittunk minden féle finomságot, majd hazamentünk.
Annyira tetszett nekem ez az ünnepség, hogy még másnap is megkérdeztem anyucitól, hogy:
"Anyuci, megígéred, hogy még máskor is lesz farsang?"
