Egy kis összefoglaló

Sziasztok,

Jelenleg 1 éves és 2 hónapos vagyok és egyre ügyesebb.

• Most már tudok egyedül hintázni (a hintalovamon) és csúzdázni.
• Még egy hónappal ezelőtt csak próbálgattam beletenni a homokot a lapáttal a vederbe. Most már nem csak beleteszem a vederbe, hanem meg is szitálom.
  
  
  
  
• Nagyon figyelmes vagyok. Anyuci csodálkozik is, hogy hogyan tudok annyi apróságot észre venni.
  Például, ha játszok valamivel és a hátam mögött anyuci egy apróságot arrébb tesz, mikor megfordultam biztos, hogy észreveszem, hogy meg volt mozdítva.
  A múltkor anyucival olvastunk egy könyvből, megneveztük az állatkákat. Én mutattam neki a a kis szamarat, de ő nem vette észre csak azután, miután én megmondtam neki, hogy mi van ott.
  
  
  
  
• a kockákat egymásra tudom tenni, tudok tornyot építeni belőlük
  
  
  
  
• legújabban tudom utánozni a kis cicát, a rucát, a vonatot, az elefántot
  Így csinál az elefánt:
  
  
  
  
• meg tudom mutatni, hogy hogyan ugrik a nyuszika, hogyan úszik a halacska és hogyan repül a pillangó
  
• tudok "sütni neked kalácsot"
• sokat-sokat táncolok és tapsolok, még pityegtetni is tudok
• sokat segítek anyucinak.
  Mikor ő sepreget én is segítek neki (van nekem kis seprűm és lapátom, amivel felszedem a szemetet), segítek neki megöntözni a virágokat (én is meglocsolom őket a kis öntözőmmel). Anyuci ideadja nekem a kis szemetet, én pedig elviszem neki a szemétbe. Ügyesen kinyitom az ajtaját a szekrénynek, eldobom, majd becsukom a szekrényt.
• egyedül leszállok az ágyról és nem esek le
• el teszem a cipőmet a cipős szekrénybe
  
• már meg tudom mutatni, hogy mikor vagyok éhes.
  Ilyenkor panaszkodok és keresek anyucinak a táskájában vagy pedig kapaszkodok fel az asztalra, hátha találok ott valamit.
• Mikor álmos vagyok bárhol elalszok. Volt rá példa, hogy anyucival elmentünk vásárolni. Amíg ő nézelődött addig én meguntam és lefeküdtem a földre.
• Az álmosságot az is jelzi, hogy kiveszem a hálótársamat a kicsi ágyból (a kis fáncsimat), ledobom a földre majd ráfekszem. Így szoktunk aludni:
  
  Ugyanakkor, mikor a fáncsimat lóbálom a fejem fölött jelzem, hogy még pihenek, de nem sokat. Mikor aztán kidobom a kicsi ágyból akkor azt jelenti, hogy: Aludjon, aki akar, én többet nem akarok!
  Mégis, érdekes módom, mikor én felkelek, többet már senki sem alszik.
  
• ja, és szeretem megcsípni apucit :)
  
  
  

Ö, ö, ü, ü, ...

Mostanában ezeket a "szavakat" használom a legtöbbet.
Csak mutatom, hogy mit akarok és mondom is: Ö, ö, ö ...
Van nekem egy jó taktikám... Addig mind mondom, hogy mit akarok, amíg megkapom. Eddig nagyon bejött.



De ennél többet is tudok én.
Például, ha ki akarok szállni a kicsi ágyból, vagy valami nagyon fontos nekem, akkor azt kiabálom, hogy: Bá-bá-bá-bá-bá-bá ... !!!
Ha haragszom, megütöttem magam vagy akár éhes vagyok, akkor kiáltom, hogy: Má-má-má-má-má-má .... !!!
Mikor reggel megébredek és bejön anyuci hozzám, akkor mindig megnézem az ajtót és szépen mondom, hogy: Tá-tá. Tá-tá.
Most már azt is mondom, hogy: mama és tata. Úgyhogy nagy az öröm a nagyiéknál:)
Körülbelül ezekből a szavakból áll a jelenlegi szókincsem: mámá, tátá, bábá, táj, hám, pápá, tata, mama, nem, tám, ööö, üüü

Dédinél

Nem rég voltunk egyet meglátogatni dédit. Nem tudta, hogy megyünk, így aztán megleptük. De nagyon örvendett nekünk, főleg nekem :)
Volt jó nagy udvar, ahol megnéztem mindent amit csak lehetett: megnéztem a tyúkokat, a kutyust, az apró kövecskéket, na meg azt a sok szerszámot ami az udvaron volt.

Vármezőn

El is felejtettem nektek mondani, hogy nem rég voltunk anyuciékkal és kereszt anyuciékkal kirándulni Vármezőn. Nem ez volt az első alkalom, már voltunk egyszer Katiékkal, Lajosékkal is, és most Andiékkal. Már pisztrángot is ettem ott ... de ezúttal csak lustiztunk és játszódtunk.

Kiterítettünk egy jó nagy plédet, aztán én ott jöttem-mentem,



telefonáltam,



segítettem apuciéknak tüzet rakni, még sakkoztam is




Jó meleg volt, így aztán pancsiztam a medencémben



és nem csak ott hanem a hideg patakban is. Dobigáltuk bele a köveket, olyan jó volt.





Aztán elfáradtam és alukáltam egyet a fa alatt.

Újabb baleset, újabb bibi

Ma lent voltunk apucival sétálni és elestem. Megütöttem az arcocskámat :(
Már nem fáj, de anyuci azt mondja, hogy lesz nagy seb az arcomon.
Úgy látszik ezután egyre több bibim lesz :(

Legújabb tudományaim

Egyre több mindent tudok:

• tudom utánozni a szamarat, a kis cicát, a kutyust, a bocikát, az oroszlánt. Anyuci szerint, nagyon szelíd oroszlán vagyok, nem fognak megijedni tőlem. Szerinted?
  
• tudom, hogy hol van a szemem, fülem, orrom.
  
• tudom, hogy hogyan csinál a vonat
  
• tudok mondani egy-egy szót, mint például, hogy: mámá, tátá, bábá, tám-tám (néhány napja minden tám-tám), bim-bam, hám, táj
• sőt már jó erős hangom is van nekem, tudok jó erősen visítani.
  
• sokat-sokat mesélek mámának. Annyit magyarázom neki, hogy mit szeretnék, ő mégsem érti.Pedig ő nagyobb, így aztán kellene értse. Furcsa, nem igaz?
• most már tudok hintázni egyedül a hinta lovamon. Sőt még a tigrist és oroszlánt is meg tudom hintáztatni.
• fel tudok mászni az ágyra, és le is tudok mászni róla úgy, hogy nem esek el
• tudok mutogatni mondókákat: pld. a csipi csókát, előre a kezedet ... , így ketyeg az óra ... stb.
• tudok tréfálkozni, értem a viccelődést és nagyon élvezem
  

Itt megnézhetsz néhány filmecskét arról, hogy mi mindent tudok:


Csipi csóka mutogatás, madár hesegetés, puszi az oroszlánnak, orr és fül mutogatás ...

Mondom, hogy mámá és tátá, szagolom a virágokat, megnézem micimackót, utánozom az oroszlánt, megmutatom a szememet (pislogok), ...

Hintázok:

A lovacskámmal

Van nekem egy lovacskám is. Eleinte egy kicsit féltem tőle, de most már nagyon jól megvagyunk.
Anyuci és apuci egy kicsit irigy is rá, mivel én minden este adok neki jó éjt puszit, és ők nem kapnak :P
Sőt nem csak a lovacska kap jó éjt puszit, hanem az oroszlán, tigris, katica ... sőt még Thomas vonatom is. Bizony ám.
Azt mondják huncut vagyok, vajon igaz lenne?
Hmmm.... nem tudom ...

Lököm az autómat

Van nekem egy autóm, amit nagyon szeretek lökni. Egy hasonló alkalommal (amikor szintén löktem az autómat) történt, hogy addig-addig löktem, amíg az felbillent én pedig leestem. Így aztán megütöttem az ujjacskámat és lett rajta jó nagy seb.
De most már sokkal ügyesebb vagyok, nem esek el olyan könnyen. Sőt még a küszöbön is át tudom emelni. Igaz, hogy nem megy olyan könnyen, de azért csak sikerül.