Megszépültem az ünnepekre

Anyuciék elvittek engem a baba fodrászatra, hogy csináljanak nekem új sérót.

 Mindent nagyon élveztem egészen addig, amíg a néni be nem kapcsolta azt a csúnya gépet.
 Úgyhogy az eredmény dupla jellegű lett: szép frizura és kisírt szemek :)

Békés, Boldog Karácsonyt!

Kivánok mindenkinek Istentől megáldott Békés, Boldog Karácsonyt!
Puszi, Nimród

Első szavaim

Az igaz, hogy már nagyon rég mondom, hogy: tátá, mámá ...
De most már annyira ügyesedtem, hogy ennél többet is tudok mondani.
Például, mondom, hogy: tata, mama, tej, tök, hoppá, Eszter, baba, anya, apa, Kata, táj, papa ...
Már megmutatom, hogy hány éves vagyok és még azt is meg tudom mondani, hogy hogy hívnak :)

Megismerkedtem a hóemberrel

A hétvégén voltunk egyet apucival és anyucival tekeregni, és olyan szép volt mint a mesékben.
Csak úgy pislogott a sok fény az utcákon! Nem győztem csodálni őket. Legszívesebben megszorongattam volna őket, de nem lehetett. Olyan magasan voltak.

Aztán megismerkedtem két hóemberrel is, akik igen barátságosak voltak. Sőt még lovacskát és Mikulást is láttam.

 

Van nekem új szobám

Na jó na.... nem éppen teljesen új, viszont kaptam egy csomó új dolgot.
Új függönyt, új parkettet, új szőnyeget és új kicsi ágyat is.
Nagyon tetszik nekem.
A szőnyeget sokszor-sokszor megsímogatom, mert olyan puhi.

A függönyön Micimackó van, és a kicsi ágyban imádok játszani.

Jött a Mikulás!

A héten sok-sok ajándékot kaptam. Anyuciék azt mondták, hogy a Mikulás hozta nekem, mert nagyon jó voltam.
Apuci meg is mutatta nekem a Mikulást, de nekem nem tetszett, olyan nagy volt és hangos.
De azért a sok édességet szívesen fogadtam tőle.

A hegyekben

Hargitafürdő

Az 1 éves és 4 hónapos szülinapomat a hegyekben, a Hargitán ünnepeltük.
Pénteken délben indultunk, és mivel ez épp a déli alvásom időpontja volt, így alig ültem be az autóba már aludtam is. De nem aludtam olyan sokat, mint szoktam így még az utazásból is láttam valamit: sok - sok házat, fát, autót, ...
Aztán megérkeztünk egy nagy-nagy házba. Olyan nagy volt, hogy én még ilyen nagyot nem is láttam.
Volt neki egy hosszú-hosszú folyosója ahol én le és fel szaladgálhattam.

Meg volt egy nagy-nagy terem ahol papáltunk, meg egy nagy szoba ahol bubultunk. Ebben a szobában az volt az érdekes, hogy volt benne egy óriási ágy, ami alatt gurítottuk a labdát. Nagyon mókás volt.
De nehogy azt hidd, hogy egész nap bent voltam a házban.
Nem, nem! Hanem anyuci szépen felöltöztetett, mint egy eszkimót és kimentünk sétálni. Megnéztük a sípályát, lesétáltunk rajta (mert még nincs ott hó).
Aztán sétáltunk az erdőben a fenyőfák között, anyuci közbe énekelte nekem, hogy: "Erdő, erdő, erdő ...."

Apucival

Aztán megtanultam, hogy hogyan kell szívjam a friss levegőt... addig addig szívtam, hogy mikor beültünk az autóba, hogy egy kicsit menjünk feljebb, mind hiába mondták apuciék, hogy ne aludjak el, mert szállunk ki, én csak mosolyogtam és lekoppant a szemem.
Körülbelül ebből állt a nap: ettem, aludtam, sétáltam, ettem, aludtam, sétáltam ...
A ház mellett, ahol laktunk volt egy kis patak, át is mentem rajta:

Még sisonkáztam is a jégen, egy kicsit fura volt, mert ilyet még nem láttam.

Mikor sétáltunk lefele a sípályán, valami fehér ragadt a csizmámra. Eléggé próbáltam lepucolni róla, de folyton ráragadt. Anyuci azt mondta, hogy nem baj.
Láttam sok cicát is, megbarátkoztam velük, megsimogattam őket.

Hazafelel pedig meglátogattuk dédiéket, ahol megkóstoltam az ecetet :D
Szóval élménydús szülinapom volt :)

Játszóházban

Minden pénteken játszóházba megyünk anyucival, ahol nekem nagyon tetszik.
Sok-sok mondókát tanulunk, sokat játszunk.

Labdagurítással ismerkedünk ...

Mászkálunk ...



Hízelgünk egymásnak anyucival ...

Még több képet erről a napról nézhetsz itt.

Játék a kicsi ágyban

Nagyon ügyes vagyok ...

... hiszen már nem szopom az ujjamat. Bizony ám ...
Kb egy hónapja beteg voltam, voltak valami kis apróságok a számban és nagyon fájt nekem. Így aztán, hogy ne fájjon inkább nem faltam be az újjamat. Addig-addig, hogy miután helyrejöttem már azután sem kellett.
Úgyhogy anyuci szerint "minta gyerek" vagyok :) : 5 és fél hónaposan átaludtam az éjszakát, 8 hónaposan elhagytam a szopizást, egy évesen és 2 hónaposan elhagytam az ujjszopást.
A következő lépcsőfok a szobatisztaság kell legyen ...

Tudom fújni a sípot

Nézzétek meg:

Anyucinak kicsi segítsége

Anyuci azt mondja, hogy én vagyok az ő kicsi segítsége.
Igyekszem is mindenben segíteni neki: sepregetni, virágot öntözni, sőt még főzni is ha kell.
A szőnyegről is leszedem az apró szemeteket, sőt még ennél többet is csinálok. Nem csak összeszedem, hanem el is tüntetem a szemetet ... Gyorsan-gyorsan amíg senki sem látja: HÁMMM bekapom őket.

Legújabb ...

... képeimet megtekintheted itt.
Puszi :)

Csodaországban

Úgy kb egy hete anyuci és apuci elvitt engem játszani csodaországba.
Ott aztán volt minden féle, azt sem tudtam mivel játszódjak.

Elbújtam a labdik között,


átmentem az akadálypályán,



felmásztam a bogár hátára,



autóztam,


babáztam, lovagoltam,



foztem, belemásztam az üveggömbbe, ...



... vagyis ami volt mindent-mindent kipróbáltam.
Jaj, a legfontosabbat el ne felejtsem: udvaroltam is. Volt egy kislány és megkért hogy vigyem el egyet vonatozni. Úgyhogy utaztunk egyet együtt.



Mikor még megyek, gyertek velem. Meglátjátok milyen jó móka.

Most pedig ízelítoként néhány kép, a többit pedig megtekinthetitek itt:

Egy kis összefoglaló

Sziasztok,

Jelenleg 1 éves és 2 hónapos vagyok és egyre ügyesebb.

• Most már tudok egyedül hintázni (a hintalovamon) és csúzdázni.
• Még egy hónappal ezelőtt csak próbálgattam beletenni a homokot a lapáttal a vederbe. Most már nem csak beleteszem a vederbe, hanem meg is szitálom.
  
  
  
  
• Nagyon figyelmes vagyok. Anyuci csodálkozik is, hogy hogyan tudok annyi apróságot észre venni.
  Például, ha játszok valamivel és a hátam mögött anyuci egy apróságot arrébb tesz, mikor megfordultam biztos, hogy észreveszem, hogy meg volt mozdítva.
  A múltkor anyucival olvastunk egy könyvből, megneveztük az állatkákat. Én mutattam neki a a kis szamarat, de ő nem vette észre csak azután, miután én megmondtam neki, hogy mi van ott.
  
  
  
  
• a kockákat egymásra tudom tenni, tudok tornyot építeni belőlük
  
  
  
  
• legújabban tudom utánozni a kis cicát, a rucát, a vonatot, az elefántot
  Így csinál az elefánt:
  
  
  
  
• meg tudom mutatni, hogy hogyan ugrik a nyuszika, hogyan úszik a halacska és hogyan repül a pillangó
  
• tudok "sütni neked kalácsot"
• sokat-sokat táncolok és tapsolok, még pityegtetni is tudok
• sokat segítek anyucinak.
  Mikor ő sepreget én is segítek neki (van nekem kis seprűm és lapátom, amivel felszedem a szemetet), segítek neki megöntözni a virágokat (én is meglocsolom őket a kis öntözőmmel). Anyuci ideadja nekem a kis szemetet, én pedig elviszem neki a szemétbe. Ügyesen kinyitom az ajtaját a szekrénynek, eldobom, majd becsukom a szekrényt.
• egyedül leszállok az ágyról és nem esek le
• el teszem a cipőmet a cipős szekrénybe
  
• már meg tudom mutatni, hogy mikor vagyok éhes.
  Ilyenkor panaszkodok és keresek anyucinak a táskájában vagy pedig kapaszkodok fel az asztalra, hátha találok ott valamit.
• Mikor álmos vagyok bárhol elalszok. Volt rá példa, hogy anyucival elmentünk vásárolni. Amíg ő nézelődött addig én meguntam és lefeküdtem a földre.
• Az álmosságot az is jelzi, hogy kiveszem a hálótársamat a kicsi ágyból (a kis fáncsimat), ledobom a földre majd ráfekszem. Így szoktunk aludni:
  
  Ugyanakkor, mikor a fáncsimat lóbálom a fejem fölött jelzem, hogy még pihenek, de nem sokat. Mikor aztán kidobom a kicsi ágyból akkor azt jelenti, hogy: Aludjon, aki akar, én többet nem akarok!
  Mégis, érdekes módom, mikor én felkelek, többet már senki sem alszik.
  
• ja, és szeretem megcsípni apucit :)
  
  
  

Ö, ö, ü, ü, ...

Mostanában ezeket a "szavakat" használom a legtöbbet.
Csak mutatom, hogy mit akarok és mondom is: Ö, ö, ö ...
Van nekem egy jó taktikám... Addig mind mondom, hogy mit akarok, amíg megkapom. Eddig nagyon bejött.



De ennél többet is tudok én.
Például, ha ki akarok szállni a kicsi ágyból, vagy valami nagyon fontos nekem, akkor azt kiabálom, hogy: Bá-bá-bá-bá-bá-bá ... !!!
Ha haragszom, megütöttem magam vagy akár éhes vagyok, akkor kiáltom, hogy: Má-má-má-má-má-má .... !!!
Mikor reggel megébredek és bejön anyuci hozzám, akkor mindig megnézem az ajtót és szépen mondom, hogy: Tá-tá. Tá-tá.
Most már azt is mondom, hogy: mama és tata. Úgyhogy nagy az öröm a nagyiéknál:)
Körülbelül ezekből a szavakból áll a jelenlegi szókincsem: mámá, tátá, bábá, táj, hám, pápá, tata, mama, nem, tám, ööö, üüü

Dédinél

Nem rég voltunk egyet meglátogatni dédit. Nem tudta, hogy megyünk, így aztán megleptük. De nagyon örvendett nekünk, főleg nekem :)
Volt jó nagy udvar, ahol megnéztem mindent amit csak lehetett: megnéztem a tyúkokat, a kutyust, az apró kövecskéket, na meg azt a sok szerszámot ami az udvaron volt.

Vármezőn

El is felejtettem nektek mondani, hogy nem rég voltunk anyuciékkal és kereszt anyuciékkal kirándulni Vármezőn. Nem ez volt az első alkalom, már voltunk egyszer Katiékkal, Lajosékkal is, és most Andiékkal. Már pisztrángot is ettem ott ... de ezúttal csak lustiztunk és játszódtunk.

Kiterítettünk egy jó nagy plédet, aztán én ott jöttem-mentem,



telefonáltam,



segítettem apuciéknak tüzet rakni, még sakkoztam is




Jó meleg volt, így aztán pancsiztam a medencémben



és nem csak ott hanem a hideg patakban is. Dobigáltuk bele a köveket, olyan jó volt.





Aztán elfáradtam és alukáltam egyet a fa alatt.

Újabb baleset, újabb bibi

Ma lent voltunk apucival sétálni és elestem. Megütöttem az arcocskámat :(
Már nem fáj, de anyuci azt mondja, hogy lesz nagy seb az arcomon.
Úgy látszik ezután egyre több bibim lesz :(

Legújabb tudományaim

Egyre több mindent tudok:

• tudom utánozni a szamarat, a kis cicát, a kutyust, a bocikát, az oroszlánt. Anyuci szerint, nagyon szelíd oroszlán vagyok, nem fognak megijedni tőlem. Szerinted?
  
• tudom, hogy hol van a szemem, fülem, orrom.
  
• tudom, hogy hogyan csinál a vonat
  
• tudok mondani egy-egy szót, mint például, hogy: mámá, tátá, bábá, tám-tám (néhány napja minden tám-tám), bim-bam, hám, táj
• sőt már jó erős hangom is van nekem, tudok jó erősen visítani.
  
• sokat-sokat mesélek mámának. Annyit magyarázom neki, hogy mit szeretnék, ő mégsem érti.Pedig ő nagyobb, így aztán kellene értse. Furcsa, nem igaz?
• most már tudok hintázni egyedül a hinta lovamon. Sőt még a tigrist és oroszlánt is meg tudom hintáztatni.
• fel tudok mászni az ágyra, és le is tudok mászni róla úgy, hogy nem esek el
• tudok mutogatni mondókákat: pld. a csipi csókát, előre a kezedet ... , így ketyeg az óra ... stb.
• tudok tréfálkozni, értem a viccelődést és nagyon élvezem
  

Itt megnézhetsz néhány filmecskét arról, hogy mi mindent tudok:


Csipi csóka mutogatás, madár hesegetés, puszi az oroszlánnak, orr és fül mutogatás ...

Mondom, hogy mámá és tátá, szagolom a virágokat, megnézem micimackót, utánozom az oroszlánt, megmutatom a szememet (pislogok), ...

Hintázok:

A lovacskámmal

Van nekem egy lovacskám is. Eleinte egy kicsit féltem tőle, de most már nagyon jól megvagyunk.
Anyuci és apuci egy kicsit irigy is rá, mivel én minden este adok neki jó éjt puszit, és ők nem kapnak :P
Sőt nem csak a lovacska kap jó éjt puszit, hanem az oroszlán, tigris, katica ... sőt még Thomas vonatom is. Bizony ám.
Azt mondják huncut vagyok, vajon igaz lenne?
Hmmm.... nem tudom ...

Lököm az autómat

Van nekem egy autóm, amit nagyon szeretek lökni. Egy hasonló alkalommal (amikor szintén löktem az autómat) történt, hogy addig-addig löktem, amíg az felbillent én pedig leestem. Így aztán megütöttem az ujjacskámat és lett rajta jó nagy seb.
De most már sokkal ügyesebb vagyok, nem esek el olyan könnyen. Sőt még a küszöbön is át tudom emelni. Igaz, hogy nem megy olyan könnyen, de azért csak sikerül.

Képek az 1 éves szülinapomról

Kattints ide

Megint tekergünk

Anyuciék nem tudom mit csinálnak a lakásban ... De egy nap fogták magukat, felpakoltak ... fogták a cuccokat és engem és átmentünk mamáékhoz. (Ez már lassan 5 napja történt.)
Én nem panaszkodom, hisz nekem nagyon jó dolgom van. Olyan jó, mintha kirándulni lennék. Nagyon élvezem az új szobámat, ágyikómat... na persze az új lakást is. Minden újdonság, mindent megnézhetek... Csak jövök megyek egyik szobából a másikba, és olyan jó, mert akárhova megyek mindig van ott valaki, akivel játszódhatok.
De azért hiányoznak az én dolgaim is. Egyik nap megláttam a székemet, és már alig vártam, hogy újra beleülhessek. Hiányzik az oroszlánom, az autóm, a lovacskám ... az én kis birodalmam.
De már nem kell sokat várjak, mert anyuciék azt mondták, hogy holnap költözünk haza. Jupppiii !!!

Kukorica evés

Imádom a főtt kukoricát, nagyon ízlik nekem ...

Életem első bibije

A hétvégén anyuciék itthon hagytak engem, elmentek nélkülem kirándulni :(
Mama, tata és Andi vigyázott rám.
Nem is volt semmi baj, hiszen olyan jól ment dolgom...
Voltam kirándulni dédinél, ahol voltak sokan-sokan. Megnéztem a kutyust, a kakast, a tyúkokat. Szépek voltak, de azért jobban szerettem távolabbról őket.
Másnap elvittek engem az állatkertbe, ott is láttam sok-sok állatot.
Már minden majdnem tökéletesen sikerült volna, ha este meg nem történik a baj.
Lent voltam sétálni tatával és az autómmal és addig-addig löktem az autómat, hogy az felbillent, én pedig elestem. Így aztán megütöttem az ujjacskámat. Nem is csak az egyiket, hanem kettőt is :(
Nézzétek meg:



Nagyon elkeseredtem. Jó lett volna, ha ott van anyuci és megpuszilja nekem, hogy ne fájon... de nem volt itthon. Aztán mama vigasztalt meg.
Másnap már nagyon vártam őket haza. Nagyon hiányoztak nekem. De én is nekik :)
Anyuci megpuszilta a bibis ujjamat és már nem is fáj.

Sokat ügyesedtem

Az elmúlt két hétben, sokat-sokat ügyesedtem.
Mos már egészen egyedül járok. És nem is csak keveset, hanem sokat-sokat.
Anyuci meg is lepődött egy nap, mert lementünk sétálni és nem vittük magunkkal a kocsimat. Anyuci gondolta egy kicsikét sétálunk. Elengedte a kezemet a tömbház előtt és engedte, hogy menjek. Addig mentem erre is meg arra is, hogy elvittem anyucit egészen a piacig. Egyes egyedül mentem olyan sokat. Éppen csak akkor fogta meg a kezemet mikor mentünk át az úton.
Bizony ám. Igaz, aztán a végére úgy elfáradtam, hogy anyuci ölbe kellett hazáig vigyen, de mégis mindketten nagyon boldogok voltunk.
A lakásban is most már a lábacskáimon járok és nem esek el.

Aztán egy újabb újdonság, hogy most már fel tudok mászni a padokra, az ágyra, az ágy karfájára ... Nézzétek meg:

Bővült a szókincsem is. Most már nem csak a mámá, tátát tudom mondani, hanem azt is, hogy: táj, nem, baba, nana

Tudom utánozni a szamarat, a majmot, a kutyust, a bocikát, ...
Tudok már rosszalkodni is: addig dugom be a 2 ujjamat a számba, amíg rám figyelnek, vagy amíg sikerül visszahánynom a papát. Anyuci haragszik is ezért rám :(

Játszunk ...

Kirándultam

Zoli tata szülinapja alkalmával elmentünk egyet kirándulni. Voltunk a tordai sóbányában.
Igaz, én nem tudtam, hogy mi is az a sóbánya, de aztán elmagyarázták nekem, hogy ott minden sóból van. De én ezt sem igazán értettem.
Azt viszont tudom, hogy volt ott sok-sok nagy és kicsi baba, sok hinta és jó nagy hely, ahol lehet jönni-menni.




A vége fele egy kicsit elfáradtam, na meg meg is éheztem, így aztán én már siettem volna kifele. De annyi sokat kellett várni a felvonóra ... Szerencsére volt ott egy bácsi és sokat-sokat játszódott velem, így kibírtam. Utána mentünk beültünk az autóba és én máris alukáltam.

Mire felébredtem már megint egy új helyen voltunk. Torockón ebédeltünk, majd megmutattam mindenkinek, hogy milyen ügyesen tudok menni.

Megnéztem a virágocskákat, a kis vízesést és a tavat is. Tetszett nekem.

Még több képet az én kis kirándulásomról megnézhetsz itt.

1 Éves Vagyok !

Nagy nap ez a mai, hiszen ma van a szülinapom.
Már sok szülinapom és tortám volt nekem, de ez mégis más...
Most kaptam sok-sok ajándékot,


volt nekem macika tortám ....


Hmmm ... fincsi volt .... Olyan jól nézett ki, hogy még én is megkóstoltam: belenyomtam az ujjamat és már kész is volt.


Szülinapom alkalmával anyuci kerti partit szervezett nekem. Kimentünk Koronkába és ott ünnepeltünk: ettünk, ittunk, játszódtunk az új játékaimmal és a kis nyuszikákkal. Igen, volt ott sok-sok nyuszika, és egy kutyus is.
Én bemásztam a nyuszikák közé, úgy ismerkedtem velük ...



Mi is történt ez az egy év alatt?
Anyuci azt mondja, hogy nagyon sok: megnőttem, megtanultam egy csomó mindent, ...
A legnagyobb újdonság, amiről még ti sem tudtok, hogy megtanultam járni. Mégpedig egyedül. Igaz, hogy még kell figyeljenek engem, nehogy leessek, de ha akarok megindulok és olyan sokat megyek. Aztán elfáradok, megállok, megpihenek, megfordulok és megyek tovább. És ezt mind-mind egyedül csinálom. Büszke is rám mindenki.
Majd megkérem anyucit, hogy filmezzen le és akkor megmutatom nektek is, hogy milyen ügyes vagyok.
Addig is nézzétek meg, hogy milyen sokat változtam egy év alatt.