Egy kis összefoglaló

Sziasztok,

Jelenleg 1 éves és 2 hónapos vagyok és egyre ügyesebb.

• Most már tudok egyedül hintázni (a hintalovamon) és csúzdázni.
• Még egy hónappal ezelőtt csak próbálgattam beletenni a homokot a lapáttal a vederbe. Most már nem csak beleteszem a vederbe, hanem meg is szitálom.
  
  
  
  
• Nagyon figyelmes vagyok. Anyuci csodálkozik is, hogy hogyan tudok annyi apróságot észre venni.
  Például, ha játszok valamivel és a hátam mögött anyuci egy apróságot arrébb tesz, mikor megfordultam biztos, hogy észreveszem, hogy meg volt mozdítva.
  A múltkor anyucival olvastunk egy könyvből, megneveztük az állatkákat. Én mutattam neki a a kis szamarat, de ő nem vette észre csak azután, miután én megmondtam neki, hogy mi van ott.
  
  
  
  
• a kockákat egymásra tudom tenni, tudok tornyot építeni belőlük
  
  
  
  
• legújabban tudom utánozni a kis cicát, a rucát, a vonatot, az elefántot
  Így csinál az elefánt:
  
  
  
  
• meg tudom mutatni, hogy hogyan ugrik a nyuszika, hogyan úszik a halacska és hogyan repül a pillangó
  
• tudok "sütni neked kalácsot"
• sokat-sokat táncolok és tapsolok, még pityegtetni is tudok
• sokat segítek anyucinak.
  Mikor ő sepreget én is segítek neki (van nekem kis seprűm és lapátom, amivel felszedem a szemetet), segítek neki megöntözni a virágokat (én is meglocsolom őket a kis öntözőmmel). Anyuci ideadja nekem a kis szemetet, én pedig elviszem neki a szemétbe. Ügyesen kinyitom az ajtaját a szekrénynek, eldobom, majd becsukom a szekrényt.
• egyedül leszállok az ágyról és nem esek le
• el teszem a cipőmet a cipős szekrénybe
  
• már meg tudom mutatni, hogy mikor vagyok éhes.
  Ilyenkor panaszkodok és keresek anyucinak a táskájában vagy pedig kapaszkodok fel az asztalra, hátha találok ott valamit.
• Mikor álmos vagyok bárhol elalszok. Volt rá példa, hogy anyucival elmentünk vásárolni. Amíg ő nézelődött addig én meguntam és lefeküdtem a földre.
• Az álmosságot az is jelzi, hogy kiveszem a hálótársamat a kicsi ágyból (a kis fáncsimat), ledobom a földre majd ráfekszem. Így szoktunk aludni:
  
  Ugyanakkor, mikor a fáncsimat lóbálom a fejem fölött jelzem, hogy még pihenek, de nem sokat. Mikor aztán kidobom a kicsi ágyból akkor azt jelenti, hogy: Aludjon, aki akar, én többet nem akarok!
  Mégis, érdekes módom, mikor én felkelek, többet már senki sem alszik.
  
• ja, és szeretem megcsípni apucit :)