Nagy izgalommal és kiváncsisággal indultam. A dombról egészen a főtérig biciklivel mentem, az új piros bicajommal.Ahogy ereszkedtünk lefele a hegyen még más gyerekkel is találkoztunk, akik szintén ugyan oda mentek, így csatlakoztunk hozzájuk. A végén már szép kis csapat verődött össze.
A főtéren nagy volt a zürzavar, a zaj. Találkoztunk imserősökkel is.
Mindenki egyszerre indult, mi, a nagyok elöl. A kicsik a futokkal és motrokkal hátul.
Szuper volt.
Készültünk apucival délután is, de a rossz idő és a hideg elvette a kedvünket, így az idén lemeradtunk róla.
Anyucinak az idén is segítségre volt szüksége a tojás festéshez, így hát én segítettem neki.
Elővettük a spéci nekem vásárolt tojás festéket. de hát amikor kibontottuk és nekifogtam festeni, kiderült, hogy kellemetlen szagu, így azt mondtam, inkább nem festek többet.
Mit volt mit tenni, így elővettük a mi saját kis festékünket és nekifotunk azzal pingálni.
Csupa pirosakat készítettem, mert mostanság az az én kedvenc színem.
Anyuci a segítségért cserébe megtanított egy szép verset, amit ügyesen elmondtam minden kislánynak, akit meglocsoltam.
Én is tanítottam neki egyet, mégpedig azt, amit ő kell mondjon, miután meglocsolták.
De nem volt olyan ügyes mint én, mert miután meglocsoltam, nem tudta elmondani.
Így hát a versem után mondtam neki, hogy most ezt kell mondjad:
"Köszönöm, hogy köszöntöttél,
Rózsavízzel megöntöztél."
Mondtam elöl , ő meg szépen elismételte utánam.
Így kell ezt csinálni. Megy ez nekünk :)
Végre itt a tavasz.
Ha hiszitek, ha nem, nem csak ti, de már én is nagyon vártam.
Az utóbbi időben mind kérdezgettem anyucitól, hogy: "Mikor jön már végre a tavasz?"
Addig-addig kérdeztem, hogy csak valahogy elérkezett.
Nagy terveink vannak, sokat akarunk játszani, hintázni, szaladgálni, focizni, na meg biciklizni.
Már meg is van a legújabb bicajom, amivel szélsebesen tudok menni és képzeljétek: a pedált hátrafelé is lehet hajtani! Bizony, most kaptam apucitól, mivel a másikat már kinőttem. Szép piros.
Volt apucinak a szülinapja és anyucival készítettünk neki egy igazi meglepetést.
Egy nap késő estig ügyeskedtünk. Már kezdtem álmos lenni, de nem akartam lefeküdni, hiszen még olyan sok dolgunk volt: kellett készítsünk gyurma tortát, képrámát, képeslapot. Kellett rajzoljak egy tortát és Ferrarit vízfestékkel.
A terv az volt, hogy reggel mielőtt megébred előkészítjük és bevisszük neki az ágyba. Ezért korán keltünk (vagy apa kelt későn? hmm ... ) és taram! Megleptük! Nagyon megörvendett neki.
A képen a Gyopi meglepetése is látszik. Ő is készített képeslapot és a torta melle pedig még aprósüteményeket is sütött. Bizony :)
