"Én nem vagyok gyalogos katona" - mutogatás

Ismeritek ezt az éneket?
Anyuci énekelte egy nap nekem és annyira megtetszett, hogy azóta minden nap többször is elszavalom és elmutogatom.
Így kell mutogatni.



A szövege:
"Én nem vagyok gyalogos katona,
 Hadsereg lovasa, nem lövök célpontba.
 Én nem vagyok repülős pilóta.
 Én Istennek szolgálok. Ó igen!
 Én Istennek szolgálok. Ó igen! "

Úton a szobatisztaság felé

Elérkeztem kicsiny kis életem újabb fejezetéhez: a szobatisztasághoz.
Anyuci már rég mind mondja, hogy letesszük a pellust, de mivel a múlt hónapban mind rossz idők voltak, így mindig elmaradt.
Aztán három hete beköszöntött a kánikula és lekerült a pellus a popsimról.
Első nap lementünk játszani és én persze szó nélkül beleeresztettem a pisikát. Ez aznap a játszótéren megtörtént kétszer, hiszen nem is tudtam mit kell csináljak. Aztán anyuci mondta, hogy szóljak időben, így már délután szóltam is: néha időben, néha meg már mikor belecsurrant.
De másnap már annyira ügyesen ment, hogy mindig időben szóltam, és olyankor hamar mentünk lepisikáltuk a fákat, kövecskéket, füvecskét.

A kakival már rég nincs baj, azt már a télen is jeleztem.
Pellust csak akkor tesz anyuci mikor alszok. Én már nem is szeretem, olyan meleg. Sokkal jobb bugyikában.
Ma már csak néha napján hasznájuk a bilikét.
Én is a wc-t használom, mint a nagyok!

Nyári vakáció dédinél

A múlt hétvégén anyucival és Ica mamával elmentünk dédihez néhány napra. Ott aztán igazán jó volt.
A nagy melegben nyugodtan pancsolhattam egész nap, majd nagyokat alukáltam. Voltam a patakon és dobáltam a hídról köveket bele, segítettem Ica mamának leszedni az elhervadt rózsa szirmokat, láttam lovacskát szekérrel és még sok-sok más érdekességet.
Igazán élménydús hétvége volt.

Gyermeknapi ajándék

Mint minden pénteken ezen a napon is voltunk a játszóházban, csak ezúttal sokkal érdekesebb és különlegesebb volt. Nem csak mondókákat tanultunk és mászkáltunk mint eddig, hanem ezúttal kézimunkáztunk is táncoltunk is. Az én két pici kezemmel elkészítettem életem első zörgőjét és pillangóját (szép színesre kidíszítettem őket - igaz a pillangóról már lehulltak a díszek, de sebaj), valamint gyurmáztam, pecsételtem is.

Miután hazaértem és alukáltam egyet meglátogattak Katiék és hoztak nekem egy szép távirányítós autót. Eleinte nem igazán tetszett nekem, ugyanis nem nagyon akart megállni és oda menni ahova én akartam. De mára már nagyon-nagyon belejöttem. Ma este 11-kor hiába mondta anyuci, hogy le kell feküdni én csak autóztam és autóztam. Aztán nehéz szívvel adtam neki egy jó éjt puszit és elbúcsúztunk egymástól.