Mint minden pénteken ezen a napon is voltunk a játszóházban, csak ezúttal sokkal érdekesebb és különlegesebb volt. Nem csak mondókákat tanultunk és mászkáltunk mint eddig, hanem ezúttal kézimunkáztunk is táncoltunk is. Az én két pici kezemmel elkészítettem életem első zörgőjét és pillangóját (szép színesre kidíszítettem őket - igaz a pillangóról már lehulltak a díszek, de sebaj), valamint gyurmáztam, pecsételtem is.
Miután hazaértem és alukáltam egyet meglátogattak Katiék és hoztak nekem egy szép távirányítós autót. Eleinte nem igazán tetszett nekem, ugyanis nem nagyon akart megállni és oda menni ahova én akartam. De mára már nagyon-nagyon belejöttem. Ma este 11-kor hiába mondta anyuci, hogy le kell feküdni én csak autóztam és autóztam. Aztán nehéz szívvel adtam neki egy jó éjt puszit és elbúcsúztunk egymástól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése