2011. június 23., csütörtök

Nagy nap ez a mai, ...

... ugyanis ma este megyünk kirándulni. Messze-messze megyünk, ezért anyuci egy kicsikét aggódik is, hogy hogyan lesz az úton, de én megnyugtattam őt, hogy ne féljen, mert ügyes baba leszek.
Ott aztán fogok sokat-sokat pancsizni az új úszógumimban és a kis medencémben, amit Andiék vettek nekem.
Az úszógumimat kipróbátam már a kádban, nagyon tetszik.


A kis medencémet is kipróbáltuk már. Anyuci felfújta nekem, és mire hozta volna az utolsó veder vizet, én már belemásztam ruhástól.



11 Hónapos vagyok!


Anyuci szerint jól megnöttem. Még alszok egy kicsit és máris 1 éves vagyok. Aztán majd akkor bulizunk :)
Na, de lássuk, mit ügyesedtem az elmúlt egy hónapban.
Hát, nagyon sokat ...
  • Most már nagyon gyorsan tanulok. Megmutatnak nekem valamit és én máris csinálom. Sot már a lakásban is mindent ismerek: tudom, hogy mi hol van a szobámban. Tudom, hogy hol a katicám, a méhecske, micimackó, a napocska ... Tudom, hogy hol megyünk tájba.
  • Eddig csak romboltam a tornyot, amit anyuci épített nekem kockából. De most már nem csak lerombolom, hanem igyekszem egymásra tenni a kockákat. Nem mindig sikerül, de már jól megy.
  • A kockákat, labdákat, játékokat be tudom tenni a helyére.
  • Az autókkal is szeretek játszani. Eddig nem tetszettek annyira, de most már lököm oket és bürrögök nekik.
  • Nem csak leseprek mindent a polról, hanem egy-két dolgot vissza is teszek.
  • Tudok menni a járokámmal, meg is tudom fordítani.
  • Meg tudom mutatni, hogy milyen nagy vagyok, meg azt is, hogy hogyan szoktam bubulni.
  • Tudom, hogy hol az orrom, fülem, szám. Na meg azt is, hogy hol anyucinak a szeme.
  • Zenére táncolok.
  • Letakarítom a szőnyeget a kis kezecskémmel.
  • Mindent- mindent megeszek, amit anyuciék is. Sot, még azt is, amit ok nem szeretnek, például a májat :) Nagyon szeretem a sajtikát és a fasirtot, na meg a turó rudit :)
  • Még 4 dolgot nem adtak nekem: csokit, mézet, tojás fehérjét és igazi tejcsikét. De azt modták, hogy mikor 1 éves leszek majd ezeket is megkostólhatom. Vajon fognak izleni ... ?
  • Most tanulom, hogy hogyan csinál a kutyus és a kis cica. Vagyis már rég tudom én, hogy hogyan kell csinálni. Mégis mikor próbálom, nem mindig sikerül. Olyan nehezen jön össze ... Még sokat kell gyakoroljam.
Szóval, sok-sok mindent tudok én már. Még lehetne sorolni, de eddig te már meguntad olvasni, nem igaz? Úgyhogy, ennyi elég lesz :)
Puszi nektek!

2011. június 21., kedd

Én és a járókám

Egyszer réges-régen kaptam Ildikótól és Árpikától egy járókát. Azóta én már nagyon sokat játszódtam vele. Még mikor pici pici voltam, már akkor nyomogattam a gombokat rajta és örvendtem hogy zenél nekem:


Most már nem csak a gomboknak örvendek, hanem annak is, hogy tudok jönni menni vele a lakásban.
Eleinte csak előre tudtam lökni, de most már meg is fordítom, hogyha kell és úgyis elérem azt, amit akarok.
Sőt, még el is tudom engedni, hogy megtapsolhassam magamat.
Nézzétek meg:




2011. június 15., szerda

Legújabb tudományaim

Olyan nagy esemény volt a hajvágásom, hogy el is felejtettem mondani nektek, hogy meggyógyultam. Most már nem vagyok beteg, sőt még az étvágyam is visszajött.
Anyuci dicsér is egyfolytában mert az elmúlt héten mindent megpapáltam: ettem natúr krumplit sok-sok fasírttal, spenótot, sajtot, csirke mellett, töltött káposztát, hús levest, paradicsomot, paprikát ... Szóval, amit apuciék ettek azt én is mind-mind megettem. Sőt a hétvégén már nem is egyedül papáltam, hanem együtt ültem anyucival és apucival a nagy asztalhoz és én is ugyan azt ettem mint ők ... Nagy élmény volt.

Olyan sokat ügyesedtem, hogy anyuci elég ha már egyszer kétszer elmutat valamit és én máris megtanulom. Mondtam is neki, hogy vigyázzon ám, hogy mit csinál :)
Ezeket is olyan gyorsan megtanultam, hogy nacsak.
Szóval legújabb tudományaim:
- sokat bubulok es így nagyra növök



2011. június 10., péntek

Van nekem új séróm

Ma délután anyuci és apuci betett engem az etetőszékemben (azt hittem valami fincsit fogok papálni) és olyat csinált mit még soha.
Vette azt a gépet, ami olyan csúnyán zúgott nekem egész héten, és addig jártatták előre és hátra a fejemen amíg nem ismertem meg a babát a tükörben.
De azért nagyon jó volt, ugyanis anyuci engedte hogy játszódjak a telefonjával (máskor nem engedi), amit meg is papálhattam. Még zenét is hallgattam rajta, amit annyira élveztem, hogy az etetőszékemben még táncra is perdültem.
Igen bizony, olyat is tudok én már: táncolok. És nem is akárhogy: ülve is állva is.
Mit szólsz, te tudsz ülve táncolni?



Az eredmény:

Én és a bilike

Gyereknapra kaptam mamától egy nagy kék valamit.
Anyuci azt mondja, hogy rá kell üljek és abba kell pisikálni és kakilni. Rá is ültem, de nem tetszett nekem. Azóta is csak nézegetem jobbról is meg balról is, de még mindig csak ismerkedünk.

2011. június 2., csütörtök

Beteg vagyok :(

Igen, már olyan rég és sehogy sem akarok helyre jönni.
Sokáig ment a hasikám, most pedig meghűltem. Nagyon folyik az orrocskám, meg köhögök is és még lázam is van.
A tegnap az én napom volt, hiszen gyerek nap volt, és mégis nekem nem telt jól. Sokat-sokat sírtam, anyuci eléggé akart nekem segíteni, de sehogysem tudott ... én csak sírtam és sírtam.
Aztán este már egy picikét jobban voltam, így még ajándékot is kaptam anyuciéktól. Egy vedret sok-sok kockával. Nagyon tetszett nekem. Játszódtam is vele egy kicsikét.