Igen, a tegnap anyuciék elvittek engem a templomba és a papbácsi megkeresztelt engem.
Elmesélem, hogy hogyan történt.
Anyuci reggel felköltött engem, mert jöttek kereszt anyuciék, hogy öltöztessenek fel a szép új fehér ruhácskámba. Felkeltem, megnéztem, hogy hogyan táncolnak és énekelnek az autóim az ágyam felett, majd nekifogtunk öltözni. Nagyon élveztem, végig kacagtam Andinak és Katinak. Majd olyan erőssen bebugyoláltak valami fehérbe, hogy alig bírtam megmozdulni. De nagyon szép lehettem, mert anyuci rám mosolygott és azt mondta, hogy olyan szép vagyok, mint egy kicsi hóember. Ezután beültünk az autóba és elmentünk a templomba.
Ott már mindenki várt minket. Tetszett nekem a templomban. Az Andi ölében volt időm jól szétnézni, megnézni mindent... Igyekeztem mindent jó alaposan megfigyelni, de mielött még a végére értem volna, levették a sapkámat és bevizezték a fejecskémet. Nem volt rossz, nem sírtam. Anyuci meg is dícsért, hogy angyalka voltam.
Aztán visszavittek a padba. De ott már nem volt olyan jó, mint kint a pap bácsi előtt ... elálmosodtam.
Apuci kivitt engem, levetette rólam azt a fehér valamit, befaltam az ujjacskámat és már aludtam is.
Mikor felébredtem, elvittek engem egy nagyon zajos helyre... Volt ott sok-sok néni és bácsi, mindenki engem nézett. Mindenki azt akarta, hogy kacagjak, de hát az nem megy az olyan könnyen. Egész nap ott voltunk, abban a zajban ettem és alukáltam. Estére nagyon elfárradtam.
Anyuci este mikor hazaértünk és beszélgettünk ketten, azt mondta, hogy nagyon ügyeske voltam, mert nem sírtam. Mivel nagyon álmos voltam már, akartam aludni, de sehogysem tudtam alukálni. Folyton megébredtem. Nem is emlékszem, hogy mi történt, anyuci mesélte el a reggel, hogy csak éjjel 2-kor sikerült elaludnom.
De aztán ma kipihentem magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése