Hiszti

Az elmúlt 2 hónap elég nehézkesen telt. Ennek részben a rossz idő volt az oka, ugyanakkor a sok betegeskedés is megviselt mindenkit.
Szinte egész márciusban a lakásban voltunk, vagy egyik gyerek, vagy másik gyerek volt beteg, így sehogy sem sikerült kimozdulni. Az az igazság, hogy sokat nem is vesztettünk, hiszen az idő sem igazán kedvezett.
Ez a sok fenntöltött idő alatt, sajnos a kis legényke teljesen rákapott a rajzfilm nézésre és a telefonon való játszásra. Mikor beteg volt nem igazán volt kedve semmit sem játszani, egész nap csak aludt el a lábán, nem volt kedve semmire, így megengedtem neki, hogy a szokásosnál több rajzfilmet nézzen. Ennek az lett az eredménye, hogy most reggel ahogy kinyitja a szemét az első kérdés: nézhetek mesét?
Így jutunk el a hisztihez. Ugyanis, ha véletlenül valami nem úgy történik, ahogy ő szeretné, akkor egyszerűen visítani kezd. Egy ideig visít, mert nem engedem neki azt, amit ő akar, utána pedig azért, mert kell neki egy zsebkendő, hogy töröljük meg a szemét és az orrát. Miután megtöröltem, akkor újra ordít az első okért és kezdődik elölről.
Ez eltart egy ideig és néha teljesen tanácstalan vagyok, hogy most mit tegyek. Többnyire úgy oldom meg, hogy beállítom a sarokba és addig kell ott üljön, amíg nem sír. Sajnos lehet nem ez a leghatékonyabb módszer, mivel a visítás jó sokáig eltart és vele Gyopárt is megijeszti és akkor ő is ordít. De azért próbálkozunk...