Nimródot már nagyon régen készítgetjük erre a Nagy Napra és igencsak várta a kis Angyalkám.( Habár nem vagyok benne biztos, hogy tudta hogy mit is vár. )
Már tavasztól elindult a "felkészítés": kezdtünk járni az óvoda fele, megnéztük kívülről, játszódtunk az óvoda játszóterén, gyakran lecsúsztunk azon a hatalmas csúszdán, mely az óvoda udvarán van. Szóval a külső ismerkedés megvolt.
Aztán próbáltuk még közelebb férkőzni az ovihoz. Egy-egy nap elmentünk Nimródnak a barátja után (Karcsika után) az oviba, aki pont abban a terembe járt, melybe fog majd ő is járni. Így sikerült valamennyire megbarátkozni az oviban levő zajjal, ricsajjal, ... A termet is megnéztük, sőt még azt is meglestük, hogy milyen érdekes ágyakban alusznak a gyerekek és, hogy minden gyereknek külön szekrénye is van.
Nagyon élvezte ezeket a látogatásokat. Sokszor már annyira várta, hogy mi hamarabb odaértünk Karcsika után, mint az anyukája.
Elérkezett a nyár, az óvoda kapui bezáródtak, Karcsika is vakációzni ment. De valahogy csak sikerült megismerkednünk az egyik kedves óvónénivel, aki szerencsénkre itt lakik a környéken, így volt alkalom, hogy összefutottunk vele a jásztótéren. Ilyenkor Nimród mindig boldogan elújságolta, hogy van neki pedálos biciklije és már tud is vele menni :)
Aztán egyre közeledett az a várva várt nap, lejárt a nyár, elkezdett hullni a dió a fáról ... (ez volt egyesség szerint az óvoda elérkezésének a jele)
A múlt héten újra belestünk az oviba és habár a terem még nem volt teljesen kész, az ajtókat gyönyörű szép kézimunkák díszítették: volt ott pillangó, katica, napraforgó, süni ... Kiderült, hogy Nimród az Napraforgó csoportba fog járni. Csak úgy nézte a szép képeket ...
Itthon is már minden óvodával kapcsolatos könyvet elolvastunk: Bori megy az oviba, Bogyó és Babóca az oviban, Vackor az oviban ... El is báboztunk egy óvodai napot, és elméletben már nagyon tudta, hogy mi fog történni: hogy ott fog enni, játszani, aludni és a legfontosabb, hogy anya nem lesz ott.
Ez mind-mind az elmélet volt, a gyakorlati "vizsga" ma délelőtt indult. Lássuk, hogy mi lesz az eredmény.
Az érem másik oldala, hogy én is fel kellett készüljek az ovira.
Annak ellenére, hogy tudom, hogy ott jó dolga lesz, kell Neki az óvoda, mégis nehéz elengedni.
Nagyon örvendek, hogy megy és nagyon remélem , hogy megszokja, megszereti, mert úgy látom, hogy szüksége van rá. Mégis furcsák lesznek a hosszú délelőttök nélküle (habár majd Gyopárka biztos gondoskodik róla, hogy ne unatkozzak). Ezután már egyre inkább elszakad tőlem, ezután már nem csak én nevelem, tanítom, szeretgélem és dédelgetem, hanem más is. Már nem velem fog játszani, hanem másokkal. És ez így van rendjén, és így van jól.
Nagyon vártuk már ezt a napot, és végre elérkezett. Mikor pedig itt van, akkor nehéz vele szembe nézni. De mindenki nagyon igyekszik.
Hátha a végén mindenki majd jól vizsgázik :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése