2016. június 16., csütörtök

Búcsú az ovodától

Íme, ez a nap is elérkezett.
Már nagyon hosszú ideje készülünk erre az alkalomra. Annyi terv, kérdés: vajon hogy lesz, milyen lesz ...
Nimród már rég mind mesél egy-egy részt az évzáró szerepből, de mindig csak a másét, mivel, hogy az ő része meglepetés. Amúgy a szerep témája lakodalmas volt és ő volt a vőlegény.
Büszke is voltam rá, hogy neki adták az egyik fő szerepet :)
Otthon elmondta a pap, a vőfélyek, meg mindenki más szerepét, az övét nem.
Már azt is mondta, hogy már unja a sok próbát, már tudja kívülről. Annyit ismételték, tanulták, hogy tudta is mindegyik gyerek mindenkinek a részét.

     Szépen felöltöztettük sötét nadrágba, fehér ingbe, picus nyakkendőbe. Nagyon elegáns volt, mint amilyennek egy vőlegénynek lenni kell.


A szerep vicces és mulatságos volt, sokat nevettünk.
Főleg mikor Nimródnak feltették a bajuszt, hiszen vőlegény bajusz nélkül nem lehet :)



A szerepet, mint ahogy a bajusz feltevést is minden nap elpróbálták, de soha nem volt igazából bajusz. Most a szerepen volt. Mikor feltették Nimródnak, akkor az egész gyerek úgy kacagott, hogy estek le a székről. Nimród is mosolygott, de néztem, hogy nehogy elsírja magát, mivel, hogy őt kacagja mindenki. Kellett egy kis idő, ameddig valahogy abbamaradt a kacagás és folytatni tudták a jelenetet. Hála Istennek nem volt gond. Utána láttam, hogy piszkálgatta az ujjával, zavarta egy kicsit, de nem kellett levenni. Nem volt baj.

     A pap szépen összeeskedte a gyönyörű menyasszonyt és vőlegényt,


majd kezdődhetett a mulatság.







Az ünnepély második része a búcsúzkodás és ballagás megható pillanatai voltak. Minden gyerek mondott egy-egy verset többnyire az iskoláról. A kisebbek, akik még maradnak egy évet az oviban, búcsúztak a nagyoktól: sorban megöleltek és megpusziltak minden kis ballagót. Ennivalón édesek és aranyosak voltak.



Majd énekszóval, virággal a kezükben, batyuval a hátukon mentek az új kezdet felé.


Még most is megtelik a szemem könnyel, ha rá gondolok. Nagyon megható volt. A mi kis kincsünknek lezárult kis finomka és ártatlan életének első szakasza. Talán a legszebb, legártatlanabb időszaka.

A mi kis ovis ballagónk:





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése