Körülbelül egy hónappal húsvét előtt már nekikezdtünk tanulni a verset, gondoltam legyen bőven idő a megtanulására. Egy nap elmondtam neki kétszer, háromszor és másnap már mondta is. Kiakadtam. Úgyhogy tanulhattunk volna még jó néhányat, de sajnos a lustaság nem engedte, úgyhogy ezzel az eggyel maradtunk:)
Délelőtt szépen ünneplőbe öltöztünk, a fiúk a locsoláshoz, a lányok pedig a locsoló váráshoz. Nimródnak Ica mama készített egy szép kék kosarat is, amibe gyűjthette a tojáskákat. Úgyhogy a kosárral, egy ajándéktasakkal és illatos vízzel a kezében indult a kis legény útra. (Az ajándéktasak arra kellett, hogyha megtelik a kosár legyen ahova tenni :) )
A verset minden hol ügyesen elmondta és várta cserébe a tojást és persze a sugust. Meg is telt a kosárka és az ajándéktasak is.
Délben aludt egyet itthon, majd délután az apucijával újra útra keltek. Este későig tekeregtek. Fülig érő vigyorral érkezett haza :)
Sajnos a vers mondást csak később filmeztük le, de azért az is itt van. Először huncutkodott, nem akarta ügyesen mondani (mostanában improvizál, a verseket, énekeket átalakítva mondja el). Alig tudtam rávenni, hogy mondja el ügyesen. De aztán csak sikerült.
"Tapsifüles nyuszikának nagyon sok a dolga.
Piros tojást, hímes tojást szerte széjjel hordja.
Hordjad-hordjad kis nyuszikám kéket is, tarkát is,
Nekem is van kis kosaram elfér benne száz is."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése